Mindkét élmény megbénított, mert úgy éreztem, azt veszik el tőlem, ami igazán meghatároz engem, ami én vagyok, az életörömömet, a szabadságomat.

Az endometriózis okozta fájdalmak, az orvosi kezelések kudarc sorozata, a mellékhatásokkal, következményekkel  való folyamatos küzdelem kimerített, néha ágyhoz is kötött, de amikor nem, akkor is csak a minimumon léteztem. Gyakorlatilag vegetáltam, és azt vártam, mikor fog a betegség ismét ellehetetleníteni nyaralást, utazást, programot, munkát, szerelmes együttlétet. 

Az autóbaleset után sokáig nem mertem autóba ülni, vezetni pedig pláne. Bár vettem egy autót, de szegény csak dísznek volt, néha nekiduráltam, magam, hogy nem lehetek ekkora lúzer, beleültem, beindítottam a motort… aztán kikapcsoltam, és csak sírtam, és újra éreztem azt a fojtogató érzést a mellkasomban, és láttam a szétrepedő szélvédőt, és hallottam a fékek csikorgását követő éles csattanást. 

Mindkét helyzetben úgy éreztem, hogy egy megtépázott, sebzett madár vagyok, aki repülni szeretne, de levágták a szárnyait és még úgy megcsonkítva is kalitkába zárták, biztos ami biztos. Az elsőnél a sajgó, mindig fájó testemet éreztem börtönnek, a másiknál pedig úgy éreztem, a vezetés képessége nélkül rám zárulnak az ajtók, rám dőlnek a falak, és a beszűkült életem lett a börtön, amibe bezártam magamat. 

Vissza akartam kapni a szabadságomat. 

Hosszú hónapok, évek kitartó próbálkozása után rájöttem, hogy hiába futok ide-oda, orvostól orvosig, műtétről műtétre, terápiáról terápiára, hiába várok segítséget, megoldást, reményt, ezek közül egyik sem az a harc, amit más fog megvívni helyettem. 

Amikor a poklok poklán mész keresztül, akkor egyedül mész. Oda senki nem tud veled menni, a te poklodat senki nem tudja végigcsinálni helyetted. 

Ha endometriózisod van, a legkínzóbb fájdalmaddal egyedül vagy, s ha van is, aki szeretné, nem tudja helyetted megélni azt. 

Ha rettegsz a vezetéstől, senki nem lesz, aki beül melled és innentől fogva öröktől fogja a kezed a váltón. Te vagy abban az ülésben, egyedül. 

Számomra ez a két bénítóan félelmetes és magányos élmény végül tudott inspirációul szolgálni, és sok-sok év tanulás és tapasztalás után megtaláltam az erőmet és a szabadságomat, sőt.

Ma már 14 éve praktizálok pszichológusként, több, mint 25000 konzultációs óra tapasztalatával  segítem azokat, akik most élnek át a fentiekhez hasonló nehézségeket. 

Akik szeretnének szabadok lenni a testükben, az autójukban, az életükben. A célom az, hogy neked ne kelljen egyedül menned, hogy elmenjek veled egészen addig a pontig, amíg ember elmehet, sőt, egy lépéssel még azon is túl.

Azt szeretném, hogy azon a pár lépésen, ahol tényleg egyedül kell menned, ott legyen veled minden tudásom, minden tapasztalatom, és a megtanult módszerekkel felszerelkezve , magabiztosan tudj menni. Azt szeretném, ha akár a könnyeiden át is, de mosolyogva mennél át a poklodon, mert tudod, hogy a másik oldalán vár a szabad élet, amit élni akarsz.

Fájdalom nélkül, félelem nélkül. Otthon és biztonságban a testedben, az autódban, és a világban, amely körülölel. 

Alig várom, hogy téged is lássalak élni! Magadhoz ölelni a kisbabádat. Önfeledten nevetni. Egészségtől, boldogságtól ragyogni.

Alig várom, hogy lássam a videót, amit a párod vesz fel rólad, ahogy az autóban vezetve énekled üvöltve a kedvenc számodat. Alig várom, hogy lássam, milyen csodás helyekre jutsz el!  Alig várom, hogy megmutasd a világnak azt a jövőt, amelyet együtt tudunk teremteni. 

Ott tudsz igazán szabad lenni, ahol biztonságban érzed magad.

Árvai Nóra vagyok, klinikai egészségpszichológiai szakpszichológus, tudománykommunikációs szakember, orvosi jövőkutató PhD hallgató, életmódorvos. Szenvedélyem az élethosszig tartó tanulás, a folyamatos fejlődés, nem szűnő kíváncsiság és a tudásom, tapasztalatom átadása azoknak, akiknek szüksége van rá. 

Kapcsold be a biztonsági övedet, és tarts velem, ismerd meg szerelem projektjeimet!